A folytatás sem ígérkezett könnyűnek a 9-16 között, hiszen mindjárt a szlovén Hodos csapatával nézhettünk farkasszemet, akiket sohasem sikerült még legyőznünk. A helyzet annyit változott tegnaphoz képest, hogy kettővel többen foglaltak helyet a cserepadon. Nem kezdtük nyuszi módjára a találkozót, de természetesen a jobb játékerőt képviselő ellenfelünk birtokolta többet a labdát, veszélyesebbek is voltak a támadásaik. Viszonylag hamar meg is szerezték a vezetést egy akció végén, de sokáig nem örülhettek, mert Brányi cselezte be magát az ellenfél kapuja elé és biztosan értékesítette a helyzetét ezúttal is. Volt pár lehetőségünk, de a többi nem ment be. Nekik viszont igen, kijátszott szituáció után ismét vezettek.

Fordulás után hamar eldőlt a mérkőzés, nem találtuk az ellenfél játékának ellenszerét és sorra vezetett támadásaikat gólokkal fejezték be. 4:1 után sikerült újra szépíteni. Csodálatos kontratámadás után végigvezettük a labdát és Hajba magabiztosan passzolt a hálóba. Ezután sikerült még kapni kettőt, 6:2-nél pedig az ellenél kapusa (a mezőny leggyengébbje) kezdett el bohóckodni. Gondolta kapusként cselezget vagy valami hasonlót próbál meg hátul. Első ilyen hibáját Brányi használta ki, felhozva minket 6:3-ra. Majd miután megint kaptunk egyet, az előbbivel megegyező szituáció után Hajba lőtte meg negyedik gólunkat. Aztán lett 8:4, pedig nem is vízilabdameccs volt. Igazából átrobogtak rajtunk, mert ennyi kulcsjátékos hiányát egy magunkfajta csapat nem bírja el. Még nem volt vége azonban, jöttek a bírók, illetve csak az egyik. A reklamáló (pontosabban csak egy visszahúzást firtató kérdést feltevő) Brányit két percre leküldték. Csapatkapitányunk, Gál „Csuba” László (képünkön) ekkor Horváth játékvezető sporttársnál érdeklődött finom hangon, hogy miért állította ki játékosunkat. Erre a játékvezető rövid, tömör válasza csak ennyi volt: „Mi közöd hozzá?” Majdnem kiállította őt is… Hát jól van, itt tartunk 2017-ben. Bizonyára ezt érdemli egy 20 éve minden Alpokalja Kupán résztvevő csapat. Már kérdezni sem lehet. Nem is foglalkozunk tovább ezzel a szituációval (sem), mint ahogyan már sokáig mással sem, de erről majd egy kicsit később hivatalos bejelentés keretében. A kiállítást követően persze lőttek még egy gólt is, így könnyű, mondhattuk szomorúan. A vége 9:4, persze mit is vártunk, meg mit is várunk a továbbiakban. Minden bizonnyal jó pár játékosunk már semmit… Fény és Égés !!!